Szent István ünnepe erőt ad lelkünknek – államalapítónkra emlékeztünk!
Mint minden évben, ezúttal is a régi városközpontot büszkén felvigyázó Székesegyházban gyűltek össze azok a szatmáriak, akik a magyar állam alapítója, Szent István király emléke előtt kívánták leróni kegyeletüket. Az ünnepség végén mintha az ég is megsiratta volna hagyatékul hagyott országa sorsát.
Szatmárnémeti egyik legpatinásabb templomában ezúttal is szép számmal gyűltek össze (sajnos leginkább idősebb) emlékezők, akik reggel kilenc órától a Nm. Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök által celebrált szentmisével kezdték a tiszteletadást. Ezt követően a hívek a templom előterébe vonultak, ahol megkoszorúzták a nagy királynak emléket állító szobrot.
„Szent István egy olyan hazát teremtett, amelynek alapjait ezer éve nem tudta megrengetni semmi. Az évszázadok viharában ugyan e haza megtépázódott, kisebb lett. Ezért a Szent-István-i haza immár csak lelkünkben él, ez a megemlékezés pedig erőt ad ahhoz, hogy megőrizzünk lelkünkben", mondta Szőcs Péter történész, városi tanácsos, a Szent István Kör elnöke.
A koszorúzások sorát Nm. Ft Schönberger Jenő püspök és Ft. Hársfalvi Ottó általános helynök nyitotta, majd a Szatmár megyei RMDSZ kiemelkedő politikusai következtek: Pataki Csaba szenátor, Kereskényi Gábor és Erdei D. István parlamenti képviselők, Altfatter Tamás alprefektus, Nagy Szabolcs ügyvezető elnök, Riedl Rudolf megyei tanácsi alelnök, Magyar Lóránd, Maskulik Csaba és Nits János városi valamint Kovács Máté és Draveczki Károly megyei tanácsosok. A különböző civil szervezetek és pártok képviselőit követően lerótta kegyeletét a Szatmár.ro szerkesztősége is. A szemerkélő esőben nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével zárult az ünnepség.
„A mai ünnep azért is fontos, mert államalapító Szent István királyunk üzenete ma is érvényes: az az együttműködés, az a rendszerben gondolkodás, amit ő elindított állam és egyház között, mai napig is megállja a helyét, nekünk kisebbségi magyaroknak pedig még inkább utat mutat. Személye olyan szimbólum, ami még legalább ezer évig a Kárpátmedence magyarságának együvé tartozását fogja jelképezni", fogalmazott Kereskényi. A képviselő kiemelte, fontosnak tartja, hogy ez az ünnepség a Partiumi Magyar Napok keretein belül zajlik, mivel „a múltból erőt meríthetünk a mindennapok munkájához". „Nyugodtan járhatunk felemelt fejjel, mert én hiszem azt, hogy ebben a városban, ebben a megyében és a Partiumban kell hogy legyen magyar jövő", fejtette ki Kereskényi.
„Ennek a napnak több mint ezer éve üzenete van minden magyar számára, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén él, hisz az a haza, amit Szent István 1000-ben megteremtett az egyház struktúrájára építve és azt üzenve, hogy itt össze kell fognia az egyházi vezetőknek a világi vezetéssel, ez a rendszer érvényes most is és érvényes lesz ezer év múlva is. Ez a rendszer fenn tudott maradni és ahol magyar keresztények élnek, őket összeköti valami. Ez született meg ezer éve és ez érvényes függetlenül attól, hogy az országhatárok most hol vannak meghúzva. Az Európai Unió keretein belül ez a szellemiség mozgatórugója lehetne az egész európai szellemiségnek és ezt ajánlom mindenki figyelmébe", fejtette ki gondolatait Pataki Csaba szenátor is.
Talán kevesen tudják és érdemes lehet megemlíteni, hogy I. István királyt 980 augusztus 20-án temették el, öt nappal halálát követően. Közel egy évszázaddal később, 1083-ban I. László király (akit később szintén szentté avattak) augusztus 20-án avattatta szentté István királyt valamint kortársát és bizalmasát, Magyarország első püspökét, a Velencében született Gellért püspököt.
